2002. július 24. - Az őstörténet-régészet napja

Kirándulás a Holdvilág-árokba
A kirándulást Hornok László vezette, a hangfelvételek nem teljes körűek!

A Nagy-Csikóvár 40-50 millió évvel ezelőtt egy hatalmas vulkán volt, és ennek a lávafolyásai láthatóak egészen Visegrádig. Arrafelé is több vulkán van a Pilis területén. Sashegyi Sándor egy pomázi, régészettel foglalkozó ember volt, és 1941-ben tette híressé a Holdvilág-árkot azzal, hogy itt kereste Árpád sírját. Sokan támadták ezért, mert nem akarták elfogadni a nézetét. Az egész feltételezését arra alapozta, hogy Ős-Buda nem a mai Buda helyén volt, hanem Pomázon. Anonymus krónikájában olvasható, hogy Árpád vezért egy kis patak mellett temették el, amely kőmederben folyik le Buda városába. Ezt Sashegyi a Holdvilág-árokba helyezte, amivel külföldön is nagy visszhangot keltett.

A mészkőhegységekre jellemző, hogy kevés bennük a forrás, viszont sok a barlang. A mészkő elszívja a vizet, így alakulnak ki a cseppkőbarlangok, mint pl. az aggteleki. A vulkáni hegységek jellegzetessége, hogy sok a forrás, de nincs barlang. Ha van barlang, az egy természetes hasadék, vagy mesterséges, emberek által faragott barlang. A Holdvilág-árokban négy barlang van, amely teljes hosszában mesterséges.

A Holdvilág-árok bejáratánál találta Sashegyi 1927-ben azt a kettétört kőszobrot, amit a szakirodalom kamennaja babának hív. Állítólag ezt a szobrot Dr. Gallus Sándor régész és egy svéd házaspár lefényképezte, de a fényképnek nyoma veszett. 1944-ben Szentendréről kijöttek a kőzúzóból, és innen, az árok elejéről vettek követ. Fölpakolták a kőszobrot is az autóra, és elvitték. Egy rajz maradt Sashegyi révén, de az inkább egy baráthoz hasonlít, mint egy kamennaja babához. Valószínűleg ezért kapta Sashegyi azt a pomázi temetőben látható síremléket, amely egy kamennaja babát ábrázol, de az nem erről lett mintázva.

Sashegyi jelentős leletei elvesztek már. A "kettéhasadt" sziklánál megtalálta a "Mithrasz-süveg" maradványt, amelyet még a megtalálás éjszakáján elloptak. Ez egy 30-40 kg-os kőtömb volt. Talált egy másik kőbálványt is. Ez egy tudományos szenzáció lett volna a 30-40-es években.

A Holdvilág-árokban egyre jobban mélyül be a patak medre a sziklaágyba. Ha tovább megyünk, 10-15 m magas sziklafalak közé tolul a patak. Ez a középső szakasz, a vízesés utáni felső szakasz jóval enyhébben mélyülő. A jobb oldali oldalvölgy a Karolina-árok, egy forrás van a bejáratánál. 1941-ben Sashegyi ennek az oldalvölgynek kb. a közepén megbontotta a hegyoldalt, és talált egy két lépcsősorból álló, mesterséges barlangot.

Sashegyi a Holdvilág-árkot az Árpád-sír kultikus helyének gondolta. Fülöp Zoltán annyiban változtatta meg ezt a véleményt, hogy nem Árpád sírját kell itt keresni.
......
Amikor Szörényi Levente és Csathó Pál könyve "Holdvilágárok-Holtvilágárok" címmel jelent meg Sashegyi Sándor munkásságáról.
......
A Holdvilág-árok bejáratánál késő-vaskorra utaló nyom található. Középkori településnyom följebb van, ahol található egy pálos templomrom is. A Csikóvár tetején kelta településnyomokat találtak.
......
A létránál van a 3-as számú, Y alakú barlang, a négyes számút a forrás után hagytuk el, a sziklafalon van teljesen beomolva. Ez a hármas számú barlang azért Y alakú, mert a bejárat után két ágra szakad. A bal oldali, hosszabbik ágnak az érdekessége, hogy timpanonszerű faragás van benne. Emberi csontokat is találtak benne, és rovásjeleket, de erről nem tudták megállapítani, hogy igazi rovásjel-e vagy csak faragásnyom.

A másik barlang a vízesés alatt található, amely szintén teljes hosszában mesterséges. Ennek is két timpanon alakú kiképzése van fölül. 1981-ben egy barlangkutató vezetésével kiásták. A leletekre sajnos nem figyeltek. Ezt a két barlangot már Sashegyi is ismerte 1941-ben, de nem nagyon foglalkozott velük, mert az idejét a felső, egyes számú barlang kötötte le.

Ezekről a barlangokról többféle vélemény alakult ki. Sokan azt mondták, hogy kőbányászati vagy ércbányászati táró. Ez véleményem szerint nem igaz. Függetlenül attól, hogy ebben a vulkáni kőzetben vannak vasszemcsék, ezek nem érdemesek kiolvasztásra, mert túl nagy hőfok kellene hozzá. Sashegyi szerint ez volt Boldog Özséb pálos remetéinek a Hármas-barlangja, tehát szerinte nem Pilisszántón volt az. Ezt tartom én is valószínűnek, ugyanis nagyon sok analógiájuk van a különböző remetebarlangokkal.
......
Találtak egy olyan fűtőoszlop töredéket, amelyet Aquincumban is használtak a padlófűtésnél. Tehát ez bizonyítja, hogy a római korban folyhatott itt kőbányászat.
......
1941-ben Sashegyi Árpád sírját kereste, de nem találta meg. Mindenesetre a feltevés nagy feltűnést keltett országos és külföldi körökben is. A földfelszín 40 cm-rel magasabban volt, a barlang bejáratát kivéve föld takarta a felszínt. 1941-ben ásta ki Sashegyi. Bolygatott állapotban találtak egy férfi csontvázat, amely mellett nem volt korhatározó lelet. Egy fekete üvegpohár, és a honfoglalás korára utaló faszéndarabok és edénytöredékek voltak mellette.
......
Sashegyi is igazolta, hogy a barlang szintje alatt egy méterrel húzódott a honfoglalás kori szint. Ezért valószínű, hogy volt egy római kori kőbánya, utána egy későbbi korban használták fel a sziklafalat, akkor faragták a barlangokat, a kaptárfülkéket is és a rovásjeleket is. Egy métert kellett lelépni annak idején, hogy bejussanak a barlangba. Van egy lépcső, utána a barlang elkanyarodik jobbra, majd balra, majd egy függőleges kürtő vezet a tetőnyíláshoz. Sok nézet létezik, hogy mi lehetett ez a nyílás: szellőző, tüzelőnyílás, lakóbarlang volt-e ez vagy nem. A krónikákból tudunk arról, hogy a magyarok elődeinek a türköknél létezett egy szokás, hogy a fejedelmet kürtős barlangban avatták fel. Ezért Sashegyi és Fülöp Zoltán is azt feltételezte, hogy ez egy fejedelmi beavató hely volt. A kürtő aljánál látható egy öt jelből álló rovásfelirat. Ebben van három egyenlő szárú kereszt, és három rovás. Ezt lámpával meg lehet nézni.

Sashegyi tehát 1941-ben kiásta ezt. Megtalálta a sírt, de beismerte, hogy nem Árpád sírjára bukkant. Azt mondta, hogy mivel a sziklafalon hét kaptárfülkét találtak, ezért hét sírral kell számolni. Három méter törmeléket kellene eltakarítani, hogy a bánya aljához jussunk, és akkor talán kiderülne.
......
A pomázi Kő-hegyen is vannak fülkék, és kürtős barlang.
......
A mészkövet helyben faragták. Késztermékek is találhatóak, pl. egy lyukas kő. Egy szabályos kerek lyuk látható a kő közepén, talán hajtókőnek használták. 1963-ban találtunk egy faragott kőládát fedéllel. Fülöp Zoltán, aki a kendék temetkezési helyét kereste itt, meg volt győződve arról, hogy ez a magyar honfoglalás korának első és egyetlen kőlelete. Ennek a ládának az analógiáját megtaláltam Aquincumban és a soproni Liszt Ferenc Múzeumban, mint római kori gyermekurna. Ilyen késztermék a már említett fűtőoszlop is.
......
Sashegyi ezt a barlangot Mithras-beavató barlangnak hívta, mert háromszög alakú bejárata van. Ez nem feltétlenül igaz, mert a bejárat alsó része le van törve, le van kerekítve. Azért háromszög alakú, mert már a faragás előtt meglévő természetes repedést kihasználták, hogy megtakarítsák a faragást. Miért nevezte ezt Mithras-szentélynek? Van egy kettéhasadt szikla, amin vulkáni gombák láthatóak. Ott talált egy süvegszerű kőfaragványt, amit a Mithras-kultusszal hozott kapcsolatba. A barlangot kétlépcsősre osztotta. Azt is mondják, hogy a jelek kőfaragó jelek. Szerintem nem így van.
......
A Bükkalján, Eger környékén, Nyerges-hegyen van olyan fülke, ami alul 5 cm mély, és kerek. Érdekes a fülkék tájolása kultikus szempontból. Létezik az a kifejezés, hogy "keletel", vagy az avaroknál nagyon fontos volt a temetkezésnél a keleti tájolás. É-keleti, É-nyugati fülkékben találtak méhcsaládot, amely magától betelepedett. Szent István korában volt egy nagy forradalom, amikor az elesett kapitányok holttestét elégették, és a hamvakat a fülkébe tették. Ez egy olyan hagyomány a Bükkalján, mint a méhészet. A kettőt együtt kell vizsgálni, és kiszűrni.

Bulgáriában 200-300 ilyen fülke van 1500 m magasan, a Nap felé néz mindegyik, és temetkező hely volt. Sajnos még ma sem lehet kutatni a volt Szovjetunió és a trianoni Magyarország területén. Pedig a Krím és a Kaukázus területén lehetne ezeknek a fülkéknek a párhuzamait keresni. Nem kéne egyből Mongóliába, a hunok ősi területére menni, hanem fokozatosan haladni visszafelé.

Hová kerültek a kőbányából a kövek? Egyáltalán lehetséges volt-e itt a bányászat? Hogy tudták elvonszolni a hatalmas köveket?

Az útvonal megvan, amerre a köveket vitték, faragott kődarabok mutatják a nyomát. Fülöp Zoltán nem akarta elfogadni, hogy itt kőbánya volt, mert nem tudta elképzelni az útvonalat. De aztán ráakadtunk.

A római kori épületek kőanyaga Aquincumban ill. Pomáz környékén megmutatja, hogy a pomázi völgy déli részéről és a Budai-hegységből bányászták a követ. Itt húzódik az első peremvonal, ahol vulkáni tufa található.

A somorjai kaptárkőben 48 fülke volt. 1958-ban a TSZ kőbányát nyitott, de szerencsére néhány hónapon belül a megyei tanács leállította a bányászatot.

......
A kaptárkövek elnevezése tévedés. Baráz Csaba kormeghatározása azt mutatta, hogy a az i.sz. 400-as évektől az 1500-as évekig használták ezeket a köveket. Kb. 1000 évig használták, ezért találunk olyan sokféle tárgyat körülöttük. A régészek ezért nem tudnak behatárolni egy konkrét korszakot. Tehát sokkal tágabban kell tekinteni ezeknek a helyeknek az időbeliségét.

A kőbányászat a római időben, tehát a hun idő előtt folyt, és egy teljesen profán célú tevékenység volt. Ezután beérkeztek a hunok és az avarok, és elkezdődhetett a kultuszhely kiépítése. Nyilvánvaló, hogy ez így rétegződik egymásra.

Az biztos, hogy a barlangok egy összetartozó rendszer részei. Vallásantropológusként a vallástörténetet úgy vizsgálom, hogy az összefüggéseket próbálom egy ontológiai, tehát egy olyan világtörténeti és olyan kozmológiai szinten látni, amelyben a világ és az ember nem különül el egymástól. Így kellene vizsgálni ezt a kérdést is. Meg kéne fejteni, hogy mit jelent ez komolyabban.

Mi van akkor, ha az erdő maga a templom? Ez talán nem elképzelhető? Ez minket megzavar, mert megszoktuk, hogy a templom egy épület. Azért nincs megoldás, mert az emberiség gondolkodásának, egy egész világkorszak gondolkodásának meg kell változnia, hogy másképp tudjuk látni ezeket a dolgokat.

A régészek jelentős része mereven állítja, hogy ez egy természeti képződmény, és szó sincs semmiféle erődrendszerről. A vár nem attól vár, hogy hatalmas, erős falai vannak. Nem elképzelhető, hogy ez az árok egy erődrendszer volt? Az ember elindul az árokban, és egyszer csak vége van, nem tud tovább menni. Egy szakadék közepén áll, falakkal körülvéve. Ettől nagyobb csapda, ettől jobb taktika még egy hagyományos várban sem képzelhető el. A nomád népek katonasága úgy képzelhető el, hogy attól voltak katonák, mert egyenruha volt rajtuk, hanem szellemi harcosok voltak.
......
Egy méhésszel beszélgettem, aki írt is egy könyvet a kaptárkövekről, és kiderült, hogy a méhek nem mennek bele egy ilyen üregbe. Lehet, hogy ideiglenesen beletelepszik, ha nem tud hová menni, de nem hosszabb időre. Ezt az elméletet azok a régészek találták ki, akik soha életükben nem méhészkedtek.
......
A lenti Y-barlang hosszabbik ágában van egy faragott timpanonszerű alkotás, amelyen a Hold bevésett és ráfestett jelét látjuk, míg a másik ágban, a jobb oldali irányban a Nap jelét.
......
A lyukak a nőiségre utalnak.
A növényekből, a fákból ugyanúgy állatok is jöhetnek létre, mint régi rajzokon látható. Az átmenetek léteznek, a világban a dolgok egymásba folynak. Nem lehet természettudományos módon szétválasztani a jelenségeket, és megkülönböztetni őket, mert minden egy. Ne felejtsük el, hogy az Isten egyik ősmagyar elnevezése az "egy". Egyek vagyunk a világgal, a természettel, és ezért kell megértenünk azt. A női erők nagyon fontosak a világban: Boldogasszony, aki nem elkeseredett és szomorú, hanem boldog.
......
Az Y-barlang elején, amikor az ember belép a közös ágba, egy küszöb van, egy lépcsőfokkal lejjebb kell lépni. Ott határozottan eldönthetem, hogy tovább megyek-e vagy sem. Önkéntelenül meghajtottam a térdemet. Ez szimbolikus jelentőségű.
......
Az áldozat céljául szolgáló dolgot vagy megsemmisítjük és az égnek ill. a földnek adjuk, vagy pedig megesszük. Maga az étkezés is egy áldozat. Ez nem a Globus-konzervvel történt régen. Itt vagyunk egy kb. hatezer éves kultúra mellett, és Globus-konzervből esszük a májat. Nem hiszem, hogy az őseink örömmámorban úsznának. Ezt a kenyeret szeretném megáldani és felajánlani az égnek, mert nincs étvágyam csak úgy bekapni. Legyen ez a Napnak, az Égnek és a Földnek egy engesztelő áldozat. Adjunk mi is ennek a helynek valamit. Úgy mentünk át itt, mint egy turistacsoport, és ha utánunk csak a konzerv marad, az elég szomorú lesz. Töltekezzünk szellemi tartalmakkal, és ne colát igyunk. Én a forrásból szeretnék inni.
......
A nagyszikla körüli rész egy félkör alakú sánccal van körülvéve. Ezt a sáncot Sashegyi mesterségesnek gondolta, és Fülöp Zoltánnal együtt "ebédlőnek" nevezte, mert tor nyomait találták itt.
......
A Holdvilág-árok minden kutatása befejezetlen, hivatásos régész nem vállalja a folytatását.
......
Kb. 68 földrengést regisztráltak a történelmi feljegyzések a Pilis területén.